18.fejezet

18.fejezet
Sors fordító szavak

* Alec szemszöge *

Kábán álltam Karina előtt, aki fagyos arccal nézett engem. Tudtam, hogy egyszer valaki döntésre kényszerít, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar. De Karinának igaza van. Nem tehetem ezt velük.
Különböző gondolatok röpködtek a fejemben, de nem tudtam megszólalni. Karina tekintete tűszúrásként kínozott engem
- Mit tegyek ha mindkettőtökbe szerelmes vagyok? - suttogtam alig hallhatóan,de tudtam ,hogy a lány meghallotta.
Majd egy kis idő múlva felállt és közelebb lépett hozzám. Remegő kezével végigsimított az arcomon, majd hirtelen megcsókolt. Először teljesen lefagyva álltam, nem bírtam megmozdulni, majd átkaroltam a csípőjét és visszacsókoltam. Ajkaink gyorsan elszaladtak egymástól, túl gyorsan. Vágyakozva néztem a lány ajkai után, majd megráztam a fejem. 

- Most pedig keresd meg Beccát és csókold meg! - mondta, majd lefeküdt az ágyra és magára húzta a takarót. Egy ideig csak álltam és néztem a lányt, majd elmosolyodtam.
Karina sosem változik.
Óvatosan becsuktam magam után az ajtót, majd Becca szobája felé vettem az irányt.
Ez tényleg helyes?
Bekopogtam, majd lassan benyitottam. Becca az ágyon feküdt, a telefonját babrálva, majd az ajtó nyikorgására felkapta a fejét. Mikor meglátott, elmosolyodott és felállt.
- Hogy van Karina?
- Alszik - mondtam, majd közelebb léptem hozzá. Arcát két tenyerem közé fogtam, majd magamhoz húztam és megcsókoltam. Becca azonnal visszacsókolt. Beletúrt a hajamba, én pedig a csípőjét szorítottam. Emlék képek ugrottak be, mikor a múltkor ugyanígy öleltük és csókoltuk egymást, majd ... 
Gyorsan eltávolodtam tőle, mire kérdően nézett rám.
- Sajnálom, de ... veszélyes vagyok rád nézve. - mondtam, majd elfordítottam a fejem.
- Csak mert vámpír vagy? Nem félek tőled - mondta, majd megfogta a kezemet.
- De én sosem tudnám megbocsátani magamnak, ha ... - nem bírtam folytatni.
- Ne hidd, hogy olyan erős vagy - mondta durcásan, majd mellkasán összefonta kezeit. - Azt hiszed meg tudsz ölni, mert hegyes fogaid vannak?
Elnevettem magam, Becca pedig szintúgy.

Vettem egy mély levegőt,majd újra és újra lejátszottam magamban a most következő jelenetet. Kinyitottam az ajtót, Karina pedig még mindig az ágyban feküdt. Leültem mellé, mire a lány kicsit mozgolódni kezdet. Közel hajoltam hozzá, majd gyengéden megcsókoltam. Ez a csók most sokáig tartott és szenvedélyes volt, érzelmekkel túlfűtött.
Karina felült, majd egy kis idő múlva ajkaink eltávolodtak.
- Jól választottál - mondta könnyes szemekkel. - Most pedig menj! Már biztos vár rád.
Bólintottam, de egy kis ideig még ott maradtam, majd a lány bíztatóan elmosolyodott, míg könnyek fojtak a szeméből.
- Értem ne aggódj. Menj!
Felálltam és vettem egy mély levegőt. Az ajtónál visszanéztem még egyszer a lányra, aki még mindig mosolygott.


Mikor beléptem Becca szobájának ajtaján újra közel lépett hozzám és megcsókolt, én pedig gondolkodás nélkül vissza.
- Akarsz ma nálam aludni? - húzódott el egy pillanatra.
- Arthur kicsinál minket, ha megtudja. - suttogtam két csók között.
- Vállalom a kockázatot. - csókolt meg újra. - Olyan régóta várok erre, hogy Arthur dühe sem tarthat vissza.